Deprecated: mysql_pconnect(): The mysql extension is deprecated and will be removed in the future: use mysqli or PDO instead in /home/content/01/10374101/html/hunspa_info/Connections/dbadat.php on line 9
Anna Fürdő - Szeged

Közeli helyek

Szabadidő, Wellness >> Gyógyfürdő | Szeged

Anna Fürdő
Anna Gyógy-, Termál- és Élményfürdő

Elérhetőségek

Cím: 6720 Szeged, Tisza Lajos krt. 24.
Tel.: +36 62 425 721
Mobil:
Fax:
E-mail: info@szegedifurdok.hu
Honlap: www.szegedifurdok.hu
GPS: LAT: 46.256084, LON: 20.149634

Nyitvatartás

Termálfürdő:
Hétfő - Péntek: 6 - 20
Szombat - Vasárnap: 8 - 20

Wellness fürdő:
Hétfő - Péntek: 15 - 20
Szombat - Vasárnap: 8 - 20

Éjszakai fürdő:
Hétfő-Péntek: 21 - 24

Gyógyászat:
Hétfő - Péntek: 6 - 19

Anna Gyógy-, Termál- és Élményfürdő

Fotók

Anna Fürdő - Az épület belső udvaráról Anna Fürdő - Belső tér Anna Fürdő - Régmúlt

Leírás

Wellnessfürdő


A több mint 100 éves Anna Fürdő csodálatosan felújított műemléképületében kapott helyet a termál-, illetve a wellnessfürdő. A Két fürdő az épület két külön szárnyába tagolódik, szolgáltatásaik elkülönülnek, így azokat igény szerint külön-külön, vagy – kombinált belépőjeggyel – egyben lehet igénybe venni. A két szárny körülölel egy belső udvart, ahol jó idő esetén lehet napozni vagy a büfé szolgáltatásait élvezni.


Az Anna Fürdő termál szárnya


A megújult Anna Fürdő jobb szárnyában kapott helyet a termál részleg. Ez a szárny elsősorban a családok, baráti társaságok pihenését szolgálja. Gyógymedencéjében az Anna-kút elismert gyógyvize segít regenerálódni a megfelelő javallatok esetén, vagy egyszerűen csak kikapcsolódni. A gyógymedence mellett még számos élményelemekkel gazdagított medence, ill. gyermekmedence és úszómedence, továbbá szauna is a vendégek rendelkezésére áll.


2004 augusztus 19.-én ünnepélyes keretek között nyitotta meg kapuit a teljes egészében megújult műemlék fürdő, melyben minden az eredeti tervek alapján került helyreállításra.


Az fürdő felújítása óta a mai kor igényeire szabott szolgáltatásokkal várja vendégeit. Érték az épület, a fürdő gyógyászati múltja, továbbá az Anna víz, mely a gyógyászai szolgáltatások bázisa. Az épület régi női oldalán wellness részleg kapott helyet, ahol jelenleg aromakabin, infrakabin, gőzkabin, finn szauna, élményzuhany, élménymedence, merülőmedence és pezsgőmedence szolgálja a felfrissülést, kikapcsolódást.


A termálfürdő részleg elsősorban a családi, baráti társaságok nyugodt pihenését szolgálja. A szauna mellett itt pezsgőmedence, gyermekmedence, élménymedence, úszómedence és gyógymedence áll a vendégek rendelkezésére.


Főleg a fiatalok körében igen népszerű az éjszakai fürdőzés, melyre a hét meghatározott napjain 21-24 óráig van lehetőség.


A felújítással egyidejűleg a fürdőépület mellé egy modern, háromszintes – (nappali kórház jellegű) komplex fürdőgyógyászati ellátást nyújtó- Fizio- és Balneoterápiás Központ is épült.


Medencefürdő, súlyfürdő, (Anna gyógyvízzel), iszapkezelés (tőzegelt hévízi gyógyiszappal), szénsavfürdő, orvosi gyógymasszázs, nyirok masszázs, víz alatti vízsugármasszázs, termál kádfürdő, víz alatti csoportos gyógytorna, elektroterápia, kéz- és láb örvényfürdő kezelés, négyrekeszes galvánkád kezelés, négyrekeszes váltósugaras kádkezelés, pillangókád gerincnyújtó berendezéssel, egyéni és csoportos gyógytorna, elektroterápia vehető igénybe.Wellness mozgásprogramként callanetics torna, intim torna, terhes torna és csontritkulást megelőző torna választható.

Térkép

Extra

Az Anna kút keletkezésének története




Dr. Pávai Vajna Ferenc geológus közreműködésével 1925-ben Hajdúszoboszlón feltárt szenzációs „forróviz” híre gyorsan eljutott Szegedre is.


Csányi Fernec városi mérnök fölvetette, hogy Szegednek is hasonlóval kellene próbálkoznia, hogy a háború utáni szénhiányt a földhő kitermelésével pótolják. Papp Ferenc, a Városi Gőzfürdő akkori igazgatója régi vágyát látta megvalósíthatónak: hőforrás kellett neki is, hogy a gőzfürdő üzemeltetési költségeit jelentősen csökkentse.


Azonnal Hajdúszoboszlóra, majd Budapestre utazott, ahol a Pénzügyminisztériumtól műszaki eszközöket és szakembereket kért Szegedre. A szakemberek között ott volt Pávai-Vajna Ferenc is, aki hamarosan Szegedre érkezett.


Az 1880-as években már megkezdődtek Szegeden a vízfeltárások. A Hódmezővásárhelyen és Szentesen végzett feltárások, továbbá az 1890-ben Zsigmondy Béla mérnök kivitelezésében a városi vízmű részére készült 5 db nagyméretű, 240-360 mélységű kutak rendkívül kedvező adottságai folytán Szeged és környékének geológiai viszonyai ismertek voltak.




Pávai 1926. április 20.-án tette le szakvéleményét Szeged asztalára. Időközben a város is készíttetett egy fúrási tervet.


Pávai Sümeghy József korábbi munkásságára épített. Különösen az ártézi kutakra vonatkozó rétegmintákat tanulmányozta át. Ezt figyelembe véve tűzte ki a maga kúthelyét, olyan boltozaton, melyet optimálisnak tartott. Ez a város tervéhez képest legalább két kilométerre volt az Alsó-Város környékén.


A város terve a gőzfürdő közelében jelölte ki a fúrás helyét, melybe nyilvánvalóan Papp Ferenc igénye is belejátszott, mondván, ha geológiailag lehetségesnek ítélik a fúrást a szakemberek. Annak ítélték, mert ártézi kúthely volt ez, Zsigmondy Béla fúratta.


Végül Pávai is engedett ennek az igénynek és a munkákat a Gőzfürdő szomszédságában kezdték meg. A kivitelezést Kocsárdi Béla műszaki tiszt irányításával a vízművek házi kezelésében végezték. A fúróbrigádokat Tóth Antal és Tóth Mihály kútfúró mesterek vezették. Csehszlovákiából beszerzett Manessman eljárással gyártott külső-belső csavarmenettel ellátott acélcsövek és teleszkopikus csősorozatok kerültek beépítésre. A fúrószár végén acélból készült szárnyas fúró került felszerelésre, a fúrószár forgatása kézi erővel történt.


1927. október 12.-én hét hónapi szakadatlan munka után, 958 méter mélységből 58°C hőmérsékletű forró víz tört fel csekély gáztartalommal.


A kút bekötéséig 3 db gáz gombaégő éjjel-nappali működése is a gáz jelenlétét igazolta.




A feltört hévíz karbonátos, szénsavas jellegű volt, nem került bele a fiatal harmadkori üledékek alatt lévő sós tengeri lerakódásból származó jód, konyhasó, mint például Hajdúszoboszlón. Ennek oka, hogy a redőktől messze, a boltozatok szárnyában telepítették a kutat.


Amíg a mérés tartott, a munkások gyakorlatilag is hasznosították a mélykút vizét, amely bőségesen ömlött a kút állványzata alatti kavernaszerű medencébe. Az egyik munkás javaslatára fürödni kezdtek a gőzölgő, meleg vízben.


Pár nappal később már éjszakánként a kávéházakból, vendéglőkből szabaduló cigánymuzsikusok lubickoltak benne.


Papp Ferenc, a gőzfürdő igazgatója 1100 méternél is mélyebbre akarta fúrni a kutat, mert még melegebb, legalább 70°C-os vizet akartak és gázt is többet. A továbbfúrásnak a csövek hiánya vetett gátat. A készlet elfogyott, a további mennyiség csak külföldről lett volna beszerezhető. Mivel a munka nem állhatott hónapokig, gyorsan be kellett fejezni a fúrást.


Példátlan műszaki eredmény született: ilyen mélyre kézi fúrással még nem hatoltak le. Műszaki okok miatt a csöveket visszahúzták 944 méterig, szűrővel látták el és kiképezték a kutat a termelésre.


A vizet 1927. december 2.-án vezették be a gőzfürdőbe, ezzel ennek szénfogyasztását a harmadával csökkentették. A kút üzembe helyezésével a gőzkazánnal történő melegvíz előállításra a későbbiekben nem volt szükség.




Ivókúra




A forrás rendkívül bővizűnek mutatkozott. Feltárásakor percenként 650 liter 52 fokos hévizet adott, (ma a kút vízhozama gravitációs módon 220-230 liter/perc, a víz hőfoka: 49,2°C).


Arra sokáig nem gondolt senki, hogy ezt a vizet ivókúrára használják. Az a víz, amelyre a gőzfürdőnek már nem volt szüksége, szabadon állt a lakosság rendelkezésére. A szegediek hamar megkedvelték. Eleinte inkább csak a környékbeliek hordták mosáshoz, fejmosáshoz, a piacosok a tejeskannákat öblögették ki vele, de utóbb sokan rájöttek, hogy ivókúrára is alkalmas, kitűnő gyomor-rendbentartó.




Moldván Lajos 1928.-ban már hangoztatta „a mélyfúrású artézi kút” vizének gyógyvíz jellegét.




A forrás vizét a korabeli leírások és elbeszélések alapján Patzauer Dezső, a fővárosi Sörfőző szegedi képviseletének vezetője nevezte el lánya után Anna víznek, aki kevéssel azelőtt (1926-ban) született, amikor a víz feltört.




1936-ban Patzauer találta ki, hogy a vizet szénsavval dúsítva, gyógyvízként hozza forgalomba, de előtte tüzetes vegyelemzést indítványozott.


1936. december 1.-én vett vízminta alapján kémiai analitikai vizsgálatokat végeztek az akkor dr. Kiss Árpád egyetemi tanár vezetése alatt álló M. kir. Ferenc József Tudományegyetem Általános és Szervetlenvegytani Intézetében, dr. Kocsis J. Endre egyetemi tanársegéd, államilag képesített balneológus és dr. Herke Ilona asszisztens által.


A vizsgálatot dr. Frank Miklós főorvos, az Országos Balneológiai Egyesület főtitkára ellenőrizte és nyújtotta be orvosi szakvéleményét az Országos Közegészségügyi Tanácshoz.


E szakvéleményében a főorvos kifejtette, hogy ilyen előnyös összetételű ásványvize az országnak nincs! Külföldön a kaukázusi Borshom és a Vichy-i Grand Grille forrásnak van hasonló összetétele.


Leírta, hogy a hasonló összetételű ásványvizek alkalmazási módját figyelembe véve a víz fürdőkezelés, ivókúra, valamint inhalálás és öblögetés formájában alkalmazható.




Dr. Frank Miklós kedvező szakvéleménye birtokában Patzauer Dezső ajánlatot tett Szeged városának, hogy 25 évre bérbe veszi a forrás most elfolyó fölösleges vizét.


Ellenszolgáltatásul felajánlotta, hogy a forrás fölé ivócsarnokot épít, a víz forgalomba hozásáért vállalatot létesít és a bérlet lejárta után mindezt teljes fölszereléssel díjmentesen átadja a városnak.


Amikor a terve nyilvánosságra került a jobb oldal heves támadást indított ellene. Kifogásolták, hogy a város nem hirdet pályázatot a bérletre, aggódtak, hogy az Anna-víz tönkreteszi a szikvízgyártókat. Végül 1937 márciusában elfogadták a bérleti szerződést.


Ennek értelmében Patzauer Dezső Várnay Marianne tervei alapján Méder Dániel építésszel fölépítette a MÁV igazgatósággal szemközti modern vonalú ivócsarnokát. Miskolczy Zoltánt kérte fel, hogy legyen a forrás orvosa, amit ő készségesen vállat és gyakorolt.


Az ivócsarnokban üvegfallal elkerített részben egy felügyelő nő tartózkodott és ha érdeklődtek, felvilágosítást adott. Az ivókúra ingyen volt, az épület fenntartásáról Patzauer gondoskodott. Az egyetlen kérés a vízfogyasztókhoz az volt, hogy számoljanak be az eredményről, amit meg is tettek. Egymás után hozták be a víz által kihajtott veseköveket, melyek egy üvegbúra alatt láthatóak voltak.


Az ivócsarnokból tejivó, majd borivó lett végül 1962-ben a Szeged mj. Városi Tanács jóváhagyása alapján közlekedésrendészeti, városrendezési okokból lebontották mert állapota leromlott és gazdátlanná vált. A kifolyót a gőzfürdő bejárata elé helyezték át.




Anna víz palackozva




Patzauer Dezső számára a konkurencia miatt gazdaságtalanná vált korábbi tevékenysége a sörpalackozás. Kitalálta, hogy az Anna-vizet szénsavval dúsítva, gyógyvízként hozza forgalomba. Erre alapot szolgáltatott az, hogy Sajó Lajos tiszti főorvos támogatásával, továbbá a város hatóságának segítségével 1938. február 9.-én a vízre gyógyjelleget kaptak.




1938. márciusának első napjaiban a Szegedi Gyógy- és Ásványvíz Üzem Kft. kezdte meg a víz palackozását.


A város engedélyt adott arra, hogy a vizet a Feketesas utca alatt fekvő csöveken keresztül a Kölcsey utca 9. sz. alatti töltőüzembe vezessék. A vezeték mintegy 80 cm mélyen haladt. A telep pincéjében két, üveggel bélelt betontartályba folyt a közelben lehűlt víz. A lehűtés a szénsavval való telítéshez szükséges volt, mivel a víz gázelnyelő képessége a hőmérséklet emelkedésével csökken.


A forgalomba hozott palackok címkéjét Kopasz Márta grafikus készítette. A fölírást és a városi címert Dinnyés Éva szobrászművész Dinnyés József festőművész lánya rajzolta.




A zsidótörvények életbe lépésekor a vállalkozás gazdát cserélt. Patzauer Dezső és családja Torontóba költözött.




1940-1960




1942-ben rendszeres orvosi rendelés és szaktanácsadás került bevezetésre, valamint ekkor került előtérbe a fizikoterápiás szolgáltatás is. Ez az orvosi részleg 1944-ben szűnt meg. Az 1933-ban létesített iszaposztályt 1942-ben telepítették át a fürdő melletti Jerney házba.


1945-ben a fürdőt az orosz csapatok fertőtlenítőállomásnak használták, a háború előtti állapot többé-kevésbé csak 1946-ra állt vissza. A férfi oldalon hat, a női oldalon öt medence működött, valamint hét darab kádfürdő.


A háború alatt az Anna víz palackozása szünetelt, majd 1950-ben a város vette kezelésbe a hévízkutat.




1947-1948-ban belső korszerűsítésen esett át a létesítmény


1949-ig a fürdő a Köztiszatasági Vállalat részeként működött, majd 1949 augusztus 15-ével megalakult a Szegedi Fürdők és Hőforrrás Vállalat. Ettől az időszaktól lett egységes kezelésbe véve a városi gőz-, tisztasági-, és gyógyfürdő, a SZUE, a Partfürdő illetve a tiszai úszóházak.


1950-től gyógyászati fejlesztés történt a mozgásszervi rehabilitáció területén a megnövekedett igények kielégítésére.






1960-as évek




1960-ban újabb gépészeti korszerűsítés történt.


Az 1960-as évek végén a fürdőt jellegénél fogva elsősorban tisztasági fürdőnek, az ORFI rangsorolása szerint gyógyító jellegű fürdőnek sorolták be.


A tisztasági és gyógyító részleg nem volt teljesen izolálva. A fürdő az év nyolc hónapjában teljes üzemmel, a nyári hónapokban félig - váltott férfi és női napokkal – gyógy- és tisztasági fürdőként, félig kertfürdőként működött.


Az épület egyik szárnyában elkülönített közös medencefürdő és hét kádfürdő üzemelt, ugyanitt helyezték el a női súlyfürdőt, a női fodrászatot és a lábápoló helyiséget. A másik szárny bejárati részén működött az orvosi várószoba, az orvosi rendelő és a fizioterápia. Itt voltak a gyógyító jellegű kádfürdők és a férfi közös használatú medencék, férfi súlyfürdők és a büfé. Mindkét oldalon masszírozó helyiség, száraz lég- és nedves gőzkamra állt rendelkezésre. Az iszaposztály (1942 óta) a szomszédos Jerney házban a fürdő épületével egybekötve nyert elhelyezést.


A fürdő udvarát a kertfürdő napozó helyéül használták a nyári hónapokban és a belső udvari épületben működtek az irodák. Mosoda, kazánház és karbantartó műhely is helyet kapott.




A fürdő területén működő reuma szakrendelés a Rendelőintézet kihelyezett részlegeként működött. A rendelésen belül járóbeteg ellátást végeztek és gondozási munkát is folytattak. 3 orvos dolgozott ekkor főfoglalkozásban, a fürdő teljes személyzetének létszáma 116 fő volt.


Szeged és vonzáskörzetéhez tartozóan a fürdő megközelítőleg 200.000 lakost látott el, mintegy 10.000 kartonozott mozgásszervi beteget tartottak nyilván gondozás céljából.




1967–ben az Országos Gyógyfürdőügyi Igazgatóság felülvizsgálati eljárás alá vonta és indítványozta a szegedi Anna-kút vizének gyógyvízzé nyilvánítását. Ehhez Dr. Domokos József reuma szakfőorvos, fürdőorvos és dr. Oláh Ferenc belgyógyász (Szeged Városi Tanács Kórháza, I. sz. belgyógyászat) adott szakvéleményt. 1967.-ben a B.88 kataszteri számú Anna-kút vizét az egészségügyi miniszter Anna-ásványvíz megnevezéssel minősítette, a 928/Gyf/1967. szám alatt pedig ásvány-gyógyvízzé minősítette.




Az Anna víz palackozása a háborút követően csak 1965-ben indult meg újra a jól ismert csatos üvegekben a „Csongrád Megyei Tanács ANNA Gyógyvíz Üdítőital és Szikvízipari Vállalat” Takaréktár utcai üzemében.




1970-2000




1970-ben összevonták az akkori Szegedi Fürdő és Hőforrás Vállalatot a Szegedi Víz és Csatornaművekkel, mely Szegedi Vízművek és Fürdők Vállalat néven folytatta tovább tevékenységét.


Az 1970-es években valósult meg a fürdőegységek és a kempingek nagyobb volumenű fejlesztése a gyógyfürdő kivételével. Itt jelentősebb beruházások, felújítások nem történtek, sőt az 1980-as évek elején a fürdő női oldalát annak rossz, életveszélyessé vált műszaki állapota miatt lezárták.


A következő változást hozó beruházások 1996-ban valósultak meg. Ebben az évben kapott vízforgatót a gyógyfürdő úszómedencéje, valamint felújításra került a belső udvar is. Kiépítésre került a hosszú évekig nyaranta nagy népszerűségnek örvendő bébistrand és az udvar helyet adott a Nyári esték a fürdőudvarban elnevezésű programsorozatnak is.




Az Anna ásványvíz töltését és forgalmazását 1975-ben a Délalföldi Pincegazdaság vette át. A Madách utcai régi jéggyár átalakításával új palackozót létesítettek, mely 1996-ig üzemelt. Ekkor napi 5 köbmétert, mintegy 10000 palack ásványvizet állítottak elő. Az új gépsoron a régi csatos üvegeket nem tudták használni, ezért áttértek az üdítő italokhoz hasonló fémkupakos megoldásra.


1997 és 2000. között a Gyógyfürdő területén folyt a palackozás.


A palackozó 2000. évben megtörtént bezárása óta a vizet nem palackozzák, kereskedelmi forgalomba nem kerül.




A megújult Anna Gyógy- Termál és Élményfürdő




A hosszú évtizedek alatt igen rossz műszaki állapotba került fürdőépület 2002. decemberében bezárásra került. A Széchenyi terv pénzügyi támogatásával megkezdődött a felújítási munkák 2004. augusztusáig tartottak. Augusztus 19.-én ünnepélyes keretek között nyitotta meg kapuit a teljes egészében megújult műemlék fürdő, melyben minden az eredeti tervek alapján került helyreállításra.




Az fürdő felújítása óta a mai kor igényeire szabott szolgáltatásokkal várja vendégeit. Érték az épület, a fürdő gyógyászati múltja, továbbá az Anna víz, mely a gyógyászai szolgáltatások bázisa.


Az épület régi női oldalán wellness részleg kapott helyet, ahol jelenleg aromakabin, infrakabin, gőzkabin, finn szauna, élményzuhany, élménymedence, merülőmedence és pezsgőmedence szolgálja a felfrissülést, kikapcsolódást.




A termálfürdő részleg elsősorban a családi, baráti társaságok nyugodt pihenését szolgálja. A szauna mellett itt pezsgőmedence, gyermekmedence, élménymedence, úszómedence és gyógymedence áll a vendégek rendelkezésére.




Főleg a fiatalok körében igen népszerű az éjszakai fürdőzés, melyre a hét meghatározott napjain 21-24 óráig van lehetőség.




A felújítással egyidejűleg a fürdőépület mellé egy modern, háromszintes – (nappali kórház jellegű) komplex fürdőgyógyászati ellátást nyújtó- Fizio- és Balneoterápiás Központ is épült.


Medencefürdő, súlyfürdő, (Anna gyógyvízzel), iszapkezelés (tőzegelt hévízi gyógyiszappal), szénsavfürdő, orvosi gyógymasszázs, nyirok masszázs, víz alatti vízsugármasszázs, termál kádfürdő, víz alatti csoportos gyógytorna, elektroterápia, kéz- és láb örvényfürdő kezelés, négyrekeszes galvánkád kezelés, négyrekeszes váltósugaras kádkezelés, pillangókád gerincnyújtó berendezéssel, egyéni és csoportos gyógytorna, elektroterápia vehető igénybe.


Wellness mozgásprogramként callanetics torna, intim torna, terhes torna és csontritkulást megelőző torna választható.




2005-ben a Szegedi Fürdők Kft. sikeresen teljesítette az MSZ EN ISO 9001:2001-es minőségbiztosítási rendszer és az MSZ EN ISO 14001:2005 környezetirányítási szabványok követelményeit.


2005-ben az Anna Gyógy- Termál- és Élményfürdő, megkapta a legmagasabb, négycsillagos minősítést a Magyar Fürdőszövetségtől.




A jövőre nézve elkötelezett hívei vagyunk a folyamatos fejlesztésnek, modernizálásnak, új funkciók és szolgáltatások bevezetésének.


Célunk, gyógyvíz hatékonyságának bizonyítása olyan betegségek kezelésében is, amelyek még kevésbé elterjedtek, jelenleg nem alkalmazottak, hogy ezáltal is elősegítsük a gyógyvíz minél szélesebb körű felhasználását.






Források:




Péter László: Az Anna-víz fél évszázada (1977)


Nagy László János: A csillagok gyermekei vagyunk – Dr. Pávai-Vajna Ferenc élete és munkássága (Piremon kiadó, 1991)


Kivonat Kocsis János Endre Szeged Város Vizei Vármegyei Szociográiák c. munkájából


Ivókúra Szegeden – Szeged Sz. Királyi Város Anna Gyógyforrása (tájékoztató kiadvány 1939)

 

Veszprém a királynék városa

Várjuk szeretettel
nyári programjainkkal,
megújult belvárosunkkal!