Közeli helyek

Látnivalók >> Vár | Kőszeg

Jurisics-vár
Kőszegi vár

Elérhetőségek

Cím: Kőszeg, Rajnis József u. 9.
Tel.: +36 94 360 113
Mobil:
Fax: +36 94 563 244
E-mail:
Honlap:
GPS: LAT: 47.389655, LON: 16.538597

Nyitvatartás

kedd-vasárnap:
10:00-17:00

A védelmi rendszer része volt a fallal körülvett város, s ezen belül volt szerepe magának a várnak. Ez a belsővár a XIII-XIV. században épült gótikus stílusban, később reneszánsz és barokk stílusban is átalakították.

Fotók

Jurisics-vár  - Jurisics-vár  - Jurisics-vár  - Jurisics-vár  - Jurisics-vár  -

Leírás

Az egykori földesúri vár a városfallal és várárokkal körülvett Belváros északnyugati sarkában helyezkedik el. A város többi részétől még külön vizesárok választotta el. A vár bejárata előtt elhelyezkedő elővárat is vizesárok vette körül. Az ilyen jellegű kettős várak Magyarországon ritkábban fordulnak elő, inkább külföldi példáikat ismerjük. A belső-vár szabálytalan négyszög formájú, két oldala egybeesik a városfal vonalaival. Az elővár formája és elhelyezése viszont teljesen független a városfalak s utcák rendszerétől. Ez azzal magyarázható, hogy a mostani városszerkezet kialakulásakor már fennállott az elővár.


Az elővár bejárata az egykori vizesárok feletti falazott hídon keresztül érhető el. A falazott mellvéd mellett és a kapupillérek előtt XVII. századi, évszámos, határt jelző kövek állnak. Az egykor birtokhatárt jelző, ND monogrammal és 1666-os, illetve 1670-es évszámmal ellátott határkövek a szomszédos Nádasdy-uradalomból kerültek ide.

kapu kosáríves nyílását keretező faltükör sarkaiban perselykelyhek láthatók. Az elővár északi szárnya és a kapuélület XVII. századi, míg a déli szárny a XVIII. században készült. Az elővár udvarában került napvilágra a várrendszer eddig ismert legkorábbi elődjének, a cölöpvárnak a maradványa. Az elővár épületei gazdasági célokat - részben az őrség elhelyezésére, részben istálló, kocsiszín célját - szolgálták. Nincs jelentős homlokzatuk, de tömegük megtartását a helyreállítás során fontosnak ítélték.

Az északi szárnyban működött sokáig a városi közfürdő. Az új, szerény homlokzati köntösű épületben 1978 óta az 1868-ban alaptott Városi Fúvószenekar próbahelyisége található. Nagyon szépek a belső terei, különösen a hatmezős barokk boltozatú legnagyobb terem nyújt érdekes hatást a mendencébe beálló pilléreivel. Az emeletes kapuépületben gondnoki lakásokat alakítottak ki.

A különálló déli épületszárnyba turistaszálló került, amely 80 fő befogadására alkalmas. A hálószobák részében a földszinten, részben a tetőtérben vannak. A turistaszállót Tkálits Ferenc építészmérnök tervezte.

Az elővár udvarán Jurisics Miklós szobra áll, amelyet az 1963. évi várünnepségek idején avattak fel. A szobor Mikus Sándor Kossuth-díjas szobrászművész alkotása.

Az elővári udvart és a belsővárat az egykori vizesárok választja el, amelyen egy kétnyílású téglahíd vezet keresztül. A belsővár kauépülete rizalitszerűen kiugrik a keleti főhomlokzat síkjából. Az íves záródású kőkeretes kapu fölött az Esterházy család kőcímere, az emeleti két ablak között pedig a már említett, falfülkét közrefogó vörös színű, baldachinszerű freskó látható. A kapuépület homlokzatát trapéz alakú oromzat zárja.

A kapun áthaladva a trapéz alakú belsőudvarba érkezünk. Az udvar dísze a XVII. században készült, kőmellvédes kút. A déli és nyugati szárnyak árkádos homlokzatai a vár udvarának legjellegzetesebb képét alkotják. Az új funkciós követelményeknek megfelelően helyenként szükség volt különböző kiegészítésekre, új anyagok alkalmazására. Ilyen az udvar árkádnyílásainak lezárására felhasznált külföldi tükörüveg, amely a nyitott árkádsor hatását jól megközelíti, biztosítja a zavartalan ki- és betekintést. Az emeleti árkádsor nyílásain keresztül már lentről is látható a vár egyik legértékesebb része, a nyugati szárny sgraffitokeretes reneszánsz ablaksora. Ellentétben a déli és nyugati oldallal, a keleti oldalon teljesen zárt homlokzatú, kisebb késő gótikus és reneszánsz keretezésű ablakokkal.

Forrás: Dr Bariska István, Németh Adél: Kőszeg

Térkép

Extra

http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C5%91szegi_v%C3%A1r
Kőszeg várának első említése 802-ből származik: Einhard krónikája említi castellum Guntionis néven. A tatárok elvonulása után kezdődött meg az Alsóvár kiépítése a völgybeli település mellett, ami a középkorban átvette a nehezen megközelíthető Felsővár földesúri birtokközpontjának szerepét. A 13. század végén birtokosa a Héder nemzetség volt. 1289-ben Albert herceg elfoglalta a várat. 1291-ben III. Endre a hainburgi béke feltételeinek megfeleően az Óvárat leromboltatta. 1327-ben Károly Róbert több háborúskodás után elfoglalta a Kőszegi családtól a várat, majd győzelme után 1336-ban jelentős privilégiumokkal segítette a város lakosait a fejlődésben. Az osztrák betörések megelőzése érdekében fokozatosan kiépítették a városfalakat, melyeket erős tornyok védelmeztek. A falakat övező árkokba pedig, a közeli Gyöngyös patak vizét vezették be. 1392-ben a vár a Garai családé, 1445-ben a Habsburgoké volt, tőlük Hunyadi Mátyás 1482-ben visszavette, de 1492-ben a Habsburgok ismét elfoglalták.

Legismertebb ostromát az 1532-ben Bécs városa felé vonuló Szulejmán török szultán óriási seregétől szenvedte el, aki ellen Jurisich Miklós várkapitány mintegy ezerfőnyi, kisebb részben katonáiból, de inkább a bemenekült környékbeli jobbágyokból szervezett védősereget. A huszonöt napos viadal során az Oszmán Birodalom hadai minden lehetséges eszközt bevetettek. Végül közös megegyezéssel nyolc toronyra nyolc török zászlót engedtek kitűzni a magyarok, így a szultán számára látszólagos győzelmet jelenthetett neki Ibrahim török nagyvezér, így elvonulhattak Kőszeg falai alól déli irányba.A szultán a Király-völgy, és a Kálvária-hegy közötti dombról követte az eseményeket. Ez a hely azóta a Szultán-domb elnevezést viseli. Mivel Bécs városát jelentős osztrák seregek biztosították. Habsburg Ferdinánd a hősies vitézségéért Jurisich Miklóst bárói rangra emelte és neki adományozta Kőszeg városát. Jurisich azonban fiú utód hátrahagyása nélkül halt meg, így visszakerült a királyi kamara kezelésébe.

A következő évszázadokban még sokszor ostromolták a kereskedővárost az erdélyi, császári és kuruc csapatok, mert gazdag polgárházaival vonzó zsákmányt jelentett. 1777-ben a várat tűzvész pusztította, ekkor bontották le védőműveinek nagyobb részét. A műemlék helyreállítására 1955 és 1963 között került sor, a helyreállított várban kulturális intézmények kaptak helyet.

 

Veszprém a királynék városa

Várjuk szeretettel
nyári programjainkkal,
megújult belvárosunkkal!