Közeli helyek

Szabadidő, Wellness >> Gyógyfürdő | Budapest

Rácz Hotel & Thermal Spa
Rác Gyógyfürdő

Elérhetőségek

Cím: 1013 Budapest, Hadnagy u.8-10.
Tel.: +36 1 266 0606
Mobil:
Fax: +36 1 266 0676
E-mail: info@raczhotel.hu
Honlap: www.raczhotel.com
GPS: LAT: 47.490630, LON: 19.043080

Nyitvatartás

Nyitás 2011 tavaszán

Fotók

Rácz Hotel & Thermal Spa - Rácz Hotel & Thermal Spa - Rácz Hotel & Thermal Spa - Rácz Hotel & Thermal Spa - Rácz Hotel & Thermal Spa - Rácz Hotel & Thermal Spa -

Leírás

A Budai-hegység 235 méter magas dolomitrögének lábánál húzódó tektonikus törésvonalnak köszönhető a budai hőforrások keletkezése (Árpád, Rákóczi, Kara Musztafa, Gül Baba, Kossuth, Beatrix és Mátyás király), amelyek évszázadok óta gyógyvízzel látják el a létrehozott fürdőket. A Gellért-hegy északi oldalán, a Budai Vár déli csücskén túl, az Erzsébet-híd budai pillérének a Rudas Gyógyfürdővel átellenes oldalán, a Tabán városrészben áll a Rác Gyógyfürdő.

Térkép

Extra


Luxemburgi Zsigmond magyar és cseh király, német-római császár uralkodása idején (1368-1437) vált Buda királyi székhellyé; a város fejlődése felpezsdítette a fürdőkultúrát is. Az ebben az időben kiadott Budai Törvénykönyv külön fejezetben említi a fürdőket, megállapítva, hogy a nyilvános fürdőhelyek a társadalmi érintkezés jelentős színhelyei. Ebből a korból való egy budai, várközeli „therma ” tán legkorábbi metszeti ábrázolása.

A Rác „therma” elődjét, Hunyadi Mátyás király (1458-90) korában, „ királyi-fürdőnek” említették, mert rendeletére fedett folyosó kötötte össze a fürdőt a palotával. A törökök a hódoltság magyarországi (1526-1697) – illetve budai ideje (1541-1686) – alatt építették ki a fürdőket a Gellért-hegy lábánál: az Aga fürdőjét a Sáros-fürdő (Gellért) helyén, a Direkli ilidzsaszit (Rudas)és a Kücsük ilidzsaszit (Rác).

Evlia Cselebi török utazó (1660 - 64 között járt Budán) Debbag-Cháne fürdőjeként említi; a név az ottani tímárműhelyektől származik. Janovits Pál Budai Noteszében foglalkozik a fürdőt körülvevő Tabán elnevezésével is. Leírásában a Rácvárost kétféleképen hívták: Tabánnak amikor az „ alsó ” várost akarták mondani és „ Debbag-Chane ” -nak, vagy „ Tabakhane ” -nak, amikor a „ tímárnegyed ” megjelölést használták. A XIX. század közepén dr. Wachtel Dávid orvos az összes ásványvizet és hévforrást megvizsgálva meglehetősen elhanyagolt állapotban találta a Rác-fürdőt.

Az újabb fellendülés időszaka 1860-ban kezdődött: a fürdő gazdát cserélt, Heinrich János orvostudor vásárolta meg és Ybl Miklós tervei szerint átalakította. (A jelenlegi felújítási munkálatok is az eklektikus stílusú épület Ybl-tervezte állapotát kívánják helyreállítani.)

Az osztrák uralom elleni 1848-49-es szabadságharc és forradalom megtorlója Julius von Haynau táborszernagy a „rebellis magyarok megfékezésére” a Gellért-hegy tetejére felépíttette a citadellát (1851), amelynek erőd jellege a Habsburg-birodalommal való kiegyezés (1867) után fokozatosan megszűnt. 1873-ban 30 000 facsemete elültetésével alapozták meg a hegy mai képét. A Rudas melletti mesterséges vízesés fölé 1904-ben állították a Szent Gellért-szobrot (Jankovich György). A II. világháborúban megsérült citadellát 1961-ben nyitották meg újra (kiállítóhely, étterem, turistaszállás). 1947-ben a hegy déli sziklaormán állították fel Kisfaludi Stróbl Zsigmond „Felszabadulási emlékművét”, a város szinte minden pontjáról jól látható női alakot ábrázoló Szabadság szobrot, a náci uralom alóli felszabadulás jelképét. (1992-ben az őrt álló szovjet katona szobra a Szoborparkba került). A Citadellától lövik fel minden év augusztus 20-án, az államalapító I. (Szent) István király (1001-1038) és az új kenyér nemzeti ünnepén a tűzijáték rakétáit.

A II. világháború után a hegy déli és nyugati része teljesen beépült, a főváros egyik elegáns lakónegyedévé vált. A Gellért-hegy gyomrában, a Tabán felőli oldalon 1978-ban adták át Magyarország legnagyobb, 80 millió liter ivóvíz befogadására alkalmas víztározóját. Tetejét Buda és Pest szimbolikus egymásra találásának szobra díszíti. A hegyet 2000-ben védett területté nyilvánították, amelyet a Duna-Ipoly Nemzeti Park kezel. Az Uránia Csillagvizsgáló a Sánc u.3/b. szám alatt működik.

A Rác-fürdővel szemközt, a Világörökség részeként, márgából épült hegyen áll a Budai Vár, benne a királyi palota. A hegy gyomrában labirintus, a felszínen évszázadok építészeti és kulturális emlékei őrződtek meg.

A Tabán városrész kiterjedt egykor a Várhegy, a Naphegy, a Gellérthegy északi lejtője és a Duna közötti, hajdani Ördögárok két partján elterülő völgykatlan területére. A török kiűzése (1686) után horvát, német és szerb telepesek népesítették be, ekkor Rácvárosnak is nevezték.

Az 1930-as években lezajlott tervszerű bontás néhány házat hagyott meg. Megmaradt a török mecset helyén 1728-1736 között épült plébánia templom (mai homlokzata 1880-1881-ből származik), a tabáni helytörténeti kiállításnak helyet adó Virág Benedek-ház (az Apród-Döbrentei épületegyüttes), a XVIII. század elejei, copf stílusú Szarvasház (Szarvas tér1.), a két fürdő (Rudas, Rác), valamint Semmelweis Ignác szülőháza, amely ma az orvostörténeti múzeum otthona (Apród u. 1-3). A Krúdy Gyula író (1878-1933) által megörökített és festőket ihlető utcák, kiskocsmák, kádárműhelyek már nem találhatók meg.

A Szarvas tértől a Duna felé haladva, az Ybl Miklós téren áll az építész szobra, mögötte a Várkert-kioszk. Az Ybl Miklós tervei alapján 1874 és 1879 között épült, eklektikus stílusú, árkádos épületben kaszinó működik. Az Ybl Miklós tér 2-6. szám alatti Várkertbazár (felújítás előtt) eredeti funkciója szerint díszlépcső volt, amely a királyi palota kertjébe vezetett. Az 1970-80-as években itt működött a Budai Ifjúsági Park.

 

Várja gyógyvizével vendégeit a
Füzesgyarmati Kastélypark Fürdő