Deprecated: mysql_pconnect(): The mysql extension is deprecated and will be removed in the future: use mysqli or PDO instead in /home/content/01/10374101/html/hunspa_info/Connections/dbadat.php on line 9
Pestszenterzsébeti Jódos-Sós Gyógy-és Strandfürdő - Budapest

Közeli helyek

Szabadidő, Wellness >> Gyógyfürdő | Budapest

Pestszenterzsébeti Jódos-Sós Gyógy-és Strandfürdő

Elérhetőségek

Cím: 1203 Budapest, Vízisport út 2.
Tel.:
Mobil:
Fax:
E-mail:
Honlap:
GPS: LAT: 47.436110, LON: 19.091470

Nyitvatartás

Fotók

Pestszenterzsébeti Jódos-Sós Gyógy-és Strandfürdő -

Leírás

A Duna partján fekszik Budapest egyetlen jódos-brómos vizű gyógyfürdője. A Dagály fürdőhöz hasonlóan strand jellegű, igaz egy része télen is üzemel. A fürdő az 1920-as évek végén épült a főváros XX. kerületében, Pesterzsébeten, tréfás nevén Böskefalván. Két kútja van: a termál 644 méter mélyről 43 ºC, valamint a sós-jódos, amely 112 méter mélyről 15 ºC-os vizet ad.

A főváros területének jelentős részét borítja a Duna által lerakott, nagy vízáteresztő-képességű kavicsos üledék. A Duna felé áramló talajvíz útját az újpleisztocén-holocén, egykori Duna medrek, illetve a homok- és kavicsterasz maradványok helyzete határozta meg. A Pesti-síkság forrásokban szegény, források csak a patakok mentén, a volt agyagfejtőkben és a Duna mentén találhatók. Legjelentősebb pesti forrás a Soroksári Duna-ág mentén Pesterzsébet és Soroksár határában van.

Térkép

Extra

Látnivalók

Pesterzsébet nem tartozik a fővárosi műemlékekben, kirándulási lehetőségekben gazdag kerületek közé. A városrekonstrukció keretében az Óvárost nagyrészt lebontották, illetve átépítették. Műemlék jellegű épület a régi Vásárcsarnok, amely 1925-ben épült, felújítása után falai vasbeton szerkezetűek lettek.

A mai Városháza 1905-1906-ban épült, a második világháborúban súlyosan megsérült, 1947-ben építették újjá. A Pesterzsébeti múzeum régen a neogótikus és eklektikus stílusú Bocsák-villa volt. A pesterzsébeti múzeum Budapest peremkerületi gyűjteménye, iskolai szertárból lett helytörténeti múzeum.

Az egyház tulajdonában lévő műemlék a Helsinki úton, a Soroksári határ mellett található, XVIII. század végén copf stílusban épült Segítő Mária kápolna, illetve a Szent Erzsébet téri késő gótikus stílusú római katolikus templom (1909). A kerület második legnagyobb temploma a Pacsirta-telepi Magyarok Nagyasszonya templom, amely 1890-1951 között épült és neogótikus stílusra emlékeztet. Érdekesség a Török Flóris utcai, Eötvös Lóránd Gépipari Szakközépiskola épülete, amely 1889 és 1929 között épült székely-magyar stílusban.

Védett a régi Pflum mozi és vendéglő (ma bank és üzletház), a Dél-Pest művészeinek alkotásaiból álló gyűjtemény a Gaál Imre (1922-64) festőművész hagyatékából kialakult galéria és az ékszerbolt épülete, valamint az Ady Endre utca 69-79. teljes utcaképe. A kerület szobrai között legrégebbi a Városháza előtt álló Kossuth szobor. A Szent Erzsébet téren látható az Anyák szobra, egyedülálló köztéri alkotás Európában. A Pesterzsébeti Múzeum kertjében áll az Anyaság című szobor. Az 1950-es években emelték a Teremszeg utcai park őzikés szoborkútját.

Pesterzsébet legrégebbi kultúrháza a CSILI. Színházterme, táncterme, több klubja, étterme és könyvtára van. Pesterzsébet emléket állított névadójának és védőszentjeinek is. Erzsébet királyné (1837-1898; Sissi) emlékköve és Szent Erzsébet szobra a Szent Erzsébet téren áll.

A Duna parton fekvő Pesterzsébeti Gyógyfürdőtől a folyam Ráckevei- (Soroksári) ágán túli Csepel-szigetre a fürdőnél levő Gubacsi hídon juthatunk át. Pesterzsébet legrégebbi kultúrháza a CSILI. Színházterme, táncterme, több klubja, étterme és könyvtára van. Pesterzsébet emléket állított névadójának és védőszentjeinek is. Erzsébet királyné (1837-1898; Sissi) emlékköve és Szent Erzsébet szobra a Szent Erzsébet téren áll.

A régészeti kutatások szerint a Duna bal partján először a kőkorszak embere telepedett meg. Pesterzsébet területén a korai bronzkori kultúrák egyik csoportja, a harang alakú edények kultúrájának népessége volt az első állandó lakosság. Az ásatások során több emlék került elő a középső bronzkori vatyai kultúrából. A következő leletek a késő vaskorból származnak: 1874-ben egy kelta ezüst fibula és egy bronz karperec is előkerült, jelezvén, hogy Pesterzsébet a Kr.e. második és első évszázadban is lakott terület volt.

A római korból, majd az ezt követő öt évszázadról nincsenek emlékek, mert Pesterzsébet területe a Pannóniát védő dunai védőrendszeren kívül esett. Az avar időszakból és a honfoglalás korából is inkább szórványemléke van a kerületnek. A Gubacs falu nevét (Csabarákosa faluval és Neveggyel, a mai Alsónémedivel együtt) legkorábban az 1067 körül keletkezett százdi monostor alapítólevelében említik először. A régészeti leletek valószínűsítik, hogy az Árpád-kori Gubacs, a ma már nagy részben elpusztult Tatár-dombon volt.

Szabó Béla a Kossuth Lajos Gimnázium igazgatója 1933-ban és 1934-ben, majd Gerő Győző 1953-ban végzett ásatásai nyomán kiderült, hogy ezen a helyen szinte az egész középkor folyamán település volt. A falusi kemencékhez hasonlóan működő sütőházak alapjaiban XIII. századi kerámiatöredékeket találtak, majd a pusztulási (1241-42, tatárjárás) feletti újabb réteg már a XIV-XV. századra jellemző.

 

Veszprém a királynék városa

Várjuk szeretettel
nyári programjainkkal,
megújult belvárosunkkal!