Deprecated: mysql_pconnect(): The mysql extension is deprecated and will be removed in the future: use mysqli or PDO instead in /home/content/01/10374101/html/hunspa_info/Connections/dbadat.php on line 9
Lukács Gyógyfürdő és Uszoda - Budapest

Közeli helyek

Szabadidő, Wellness >> Gyógyfürdő | Budapest

Lukács Gyógyfürdő és Uszoda

Elérhetőségek

Cím: 1023 Budapest, Frankel Leó u. 25-29.
Tel.: +36 326 1695
Mobil:
Fax: +36 336 1309
E-mail:
Honlap: www.budapestgyogyfurdoi.hu
GPS: LAT: 47.517679, LON: 19.036689

Nyitvatartás

Hétköznap: 6.00-19.00
Szombaton: 6.00-17.00
Vasárnap: 6.00-17.00

Fotók

Lukács Gyógyfürdő és Uszoda - Lukács Gyógyfürdő és Uszoda - Lukács Gyógyfürdő és Uszoda - Lukács Gyógyfürdő és Uszoda - Madártávlatból Lukács Gyógyfürdő és Uszoda - Lukács Gyógyfürdő és Uszoda -

Leírás

Színészek, írók, zenészek, művészek és más közismert személyiségek kedvelt fürdő- és találkozóhelye. A világ különböző tájairól is érkezett emberek hálából a gyógyulásért az udvaron elhelyezett márványtáblákkal mondanak köszönetet. Már a XII. században ápoltak itt betegeket a Szent János-lovagok – majd a rodoszi és máltai lovagrendek – és kolostoraik mellé fürdőt építettek. A jelenlegi fürdő 1894-ben épült fel, forrásvize a Király Gyógyfürdőt is táplálja.

A mai Lukács Fürdő környékén a XII. században betegápolással foglalkozó Szent János-lovagok, majd a rodoszi és máltai lovagrendek telepedtek le, akik kolostoraik mellé fürdőt is építettek. A török korban is működött a fürdő, de a feltörő források energiájának a lőporgyártásban és a gabonaőrlésben vették nagyobb hasznát, ugyanis őrlő malmot működtettek. Buda visszafoglalása után a fürdő kincstári tulajdonba került. 1884-ben Palotay Fülöp megvásárolta a kincstártól, ezzel átalakítások sora vette kezdetét. Felépült a gyógyszálló, modern vízgyógyászati osztályt létesítettek, és átépítették az uszodát. A világ minden tájáról érkeztek ide a gyógyulni vágyók, akik a sikeres gyógykúrát követően márvány hálatáblákat helyeztek el a fürdő udvarának falán.

A fürdő ivócsarnoka 1937-ben épült. Budapesten 1979-ben a Lukács Fürdőben jött létre az első komplex gyógyfürdőellátást biztosító részleg (nappali kórház). 1999-ben került sor az uszodai szabadtéri medencék korszerűsítésére. Ennek során az addig alig használt ún. iszaptó helyére élménymedence került, melyben megtalálható a sodrófolyosó, a víz alatti pezsegtetés, a nyakzuhany, az ülőpadokba rejtett, hátat masszírozó vízsugár, whirlpool, buzgárok, pezsgőágy és még sok más, eddig kevésbé ismert szolgáltatás. A fürdő másik udvarában levő két különböző hőmérsékletű úszómedence is szűrőforgató-berendezéssel épült újjá. Napjainkban szintén korszerűsítik a fürdőt, eddig a gőzfürdő medencék, a nappali kórház, az uszodai tetőnapozók és az iszapcsarnok felújítása fejeződött be.

Térkép

Extra

Történelem

A budai hegyek lábánál, a Duna mentén húzódó „termális vonal” mentén feltörő hévizek által létrehozott forrásjáratok egy rendszert alkotnak. A Frankel Leó úton egy természetes forrás által táplált tó látható. Mesterséges bejáraton keresztül azonnal a barlanghasadékot kitöltő vízbe léphet a látogató. A hasadék évszázadok óta ismert, innen fakadt már az ókori rómaiak fürdési és gyógyításra használt langyos vize. A feltörő víz a XIII. századtól malmokat működtetett. Az első írásos adat egy oklevél 1276-ból , amelyben a pápa megerősíti a Nyulak-szigeti (ma: Margitsziget) apácák malombirtokát.

A főváros II. kerületében a honfoglaló magyarok első vezéréről (és a belőle származó királyi házról) elnevezett időszakból, az Árpád-korból (896-1301) való települések nyomai mutathatóak ki. A honfoglaló magyar törzsek egyikének nevét viselő Nyéken (a mai Szajkó utca környékén) X-XI. századi temetőket találtak. E falu középkori határai Buda, Felhévíz és Hidegkút voltak. (Anonymus szerint az V. században a hun vezér Attila is itt táborozott.)

(Buda) Felhévíz (Superiores aque calidae Budenses) nevét a mai Császár- és Lukács-fürdő környékén feltörő melegvizű források után kapta. Eredetileg Óbuda része volt, déli határa körülbelül a Lánchíd budai hídfőjéig tartott. Felhévíz piactere - hozzávetőlegesen a mai Bem József téren - a II. Géza magyar király (1130-1162) által alapított Gézavására és Óbuda első csónakos révje.

A források mellett nem csak malmok, hanem fürdők is működtek. Ma is látható egy eredeti török fürdőépület elbújva az Irgalmas rendi kórház épületei között. (Ezek mellett működött (Hunyadi) Mátyás király (1458-1490) „fegyvergyára”.) A török hódoltság (1526-1697) legnagyobb „lukácsistája” minden bizonnyal Buda tizenkettedik helytartója, Musztafa pasa volt. Ő építtette a Barutchne Ilidzseszi malmot is, amely a Szent Lukács fürdő egész télen át is zavartalanul zubogó forrásvizeinek erejével működött, nyolcvan garatra járt, gabonát és puskaport is őrölt.

Buda Várának (1541-től) töröktől való felszabadítása (1686) után az összes akkori fürdőt kincstári vagyonnak nyilvánították, így a József-hegyi csoporthoz tartozó Császár és Lukács fürdő területén fakadó forrásokat is. A „Thermae Maiores Regiae” néven megjelölt területeknek később még az északi és déli részét is különválasztották. Az északi részt 1702-ben Ecker János sebész vásárolta meg, és a területén kialakította a mai Császár fürdőt. A déli részen elhelyezkedő Császár malom udvarában lévő fürdő ebben az időben még háttérbe szorult.

A tó melletti romos épület csak a Lukács-fürdő építésekor készült és 1965-ig török-fürdőként üzemelt. A forrásterület 1884-ben Palotay Fülöp birtokába került, aki 1893-ban részvénytársaságot hozott létre, amely felépítette a ma is látható Lukács-fürdőt. A forrásvizet a Malom-tóból csővezetéken keresztül vezették a medencékhez.

Látnivalók

A Lukács-fürdőt egy szűk sikátor választja el a másik nagyhírű fürdőtől, a Császártól, amely régebbi és értékesebb, ám az egészségügyet szolgálja az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet (Budai Irgalmasrendi Kórház) részlegeként. A Duna-parton tovább haladva a nyitott Császár uszodát találjuk, mellette pedig a híres, Komjádi Béláról elnevezett fedett uszodát, amellyel szembe zöldellik a belváros népszerű pihenő és sportoló helye a Margitsziget, ahová a Frankel Leó útról a Margit-hídon keresztül juthatunk el.

A Lukács Fürdőhöz legközelebb eső történelmi nevezetesség– a Király Gyógyfürdőnél már bemutatottakon kívül – Gül Baba Türbéje és Rózsakertje (1023 Budapest, Mecset utca 14. (bejárat: Türbe tér 1.) Az egykori budai pasa nyughelye a Rózsadomb oldalában török kori épület, a világ legnyugatibb mohamedán zarándokhelye. Itt található a „rózsák atyjának”, vagyis Gül Babának a szobra. A sírkápolnát I. (Hatalmas, avagy Törvényhozó) Szulejmán szultán (1520-1566) parancsára építették (1543-48).

 

Veszprém a királynék városa

Várjuk szeretettel
nyári programjainkkal,
megújult belvárosunkkal!